6.oldal Látnivalók Búcsúszentlászlón

 
-->
A templom és a Kálvária a Szent László forrással
Bármelyik irányból érkezve a templom messziről is látható, könnyen megtalálható. Mindkettő műemléki védettségű. Bővebb tájékoztatás: A búcsúszentlászlói barokk templom , a ferences rendház és a Kálvária története című oldalon.
A templombelső előzetes telefonos bejelentkezés után díjtalanul megtekinthető.
A Római Katolikus Plébánia telefonszáma a Zala megye 2010 telefonkönyvben (54.old.) megtalálhatók.

Lakóház, volt Kocsma Petőfi u.1
Műemléki védettségű. A XVIII. század elején épült népi barokk stílusban fogadóként, Még 1960-s években is vendéglátóhelyként üzemelt. Jelenleg lakóház. Szépen karbantartott, a falu díszeként is számon tartott épület.





Helyi védettségű épületek, építmények:
Régi Pékség épülete:
A Faluház mögött található épület a XX. század elején építette a Katona család pékségnek, később szikvízkészítő műhelyként üzemelt. Jelenleg, önkormányzati tulajdonban a polgárőrség használja egy részét. Felújítása és hasznosítása betervezve.




 






Széchenyi szobor:
Az iskola névadójának szobra 2002-ben lett átadva, Fischer György szobrászművész alkotása.










II. Világháborús emlékmű:
A Központi parkban található ea gyógyszertár előtt. A háborúban elesett katonáknak és az elhurcolt polgári áldozatoknak állít emléket.








I. Világháborús emléktábla (Nem rendelkezik védettséggel):
A Széchenyi Iskola Nyugati falába beépített gránitlapba bevésve háború katona áldozatainak neve.











Szent Háromság szobor:
A templomkert főbejárata előtt álló szoborcsoport, 1942-ben állították, Faragott kő, ill. műkő






Szent Flórián szobor:
A templom főbejáratával szemben található szobor 1992-ben került átadásra. A tűzvészek (Bajorországban és Ausztriában árvizek is) ellen védő szent (megh. 304.). Magyarországon a tűzoltók védőszentje. Flórián névnapkor (máj.4.) a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendszeres megemlékezést tart a szobornál, ill. hálaadó szentmisén vesz részt a templomban. Szabolcs Péter szobrászművész alkotása.



 


Temlomkerti szobor:
Templom mögött, a kert keleti részében található, félköríves kőburkolatú bolthajtással fedett szobor.









Temetői Kápolna:
A Szent Tamás pusztai földbirtokos Kerkápoly család építette 1912-ben. Itt vannak elhelyezve az 1848-49-s szabadságharc hősének, Kerkápoly Mór honvéd őrnagynak a hamvai. A temető ezért „Nemzeti sírkert” besorolású. A kápolna elé 2010-ben az önkormányzat a temetési szertartások időjárástól védett, kulturált lefolytatásához előtetőt építtetett.


Kőkeresztek:
Négy, Krisztus feszületes kőkereszt helyi védettségű. Dr Romer Flóris bencés tanár, régész szerint a keresztutak kifejezés arra utal, hogy a fontosabb útkereszteződéseket, elágazásokat (Krisztus)kereszttel jelölték meg, amelynek alapzatát kilométer(mérföld) kőnek is használták. Az alapokba bevésték a mindenkori „állíttató” nevét is. A keresztek az időjárás, a rongálások, a természetes erózió következtében néhányszor cserélődtek, de általában helyben maradtak.
 
A pölöskei és nemesszentandrási útleágazásnál: A XVIII. században még létező Vaskapu-puszta településhez tartozhatott, és a mocsaras vidéken az átjutás (gázló, rév?) irányát jelölhette.



















A központi parkban: 1928-ban helyezték át (ismeretlen helyről) a mai Faluház helyén lévő területre (akkor Nemeshetés vásártere volt), onnan 1947 körül a mai helyére.




Az Arany János és Kossuth utcák kereszteződésében: Eredetileg a Bucsa-Szentandrás közötti karavánúton állt, valószínűleg ez is mocsári átkelőt jelzett a templom megépülése előtt. Ez a terület volt Szent László Egyháza település központja, itt volt a korcsma, az iskola és Sándorháza vásártere.



 






A temetői kápolna melletti: Az előbbiektől eltérő formájú és méretű. Keletkezése és funkciója ismeretlen. Formája, mintázata alapján késő barokk idejére, a XVIII. század végére tehető a keletkezése, közel egyidős lehet a temetővel. A rendszeres lefestés, meszelés a lágy homokkövet tönkre tette, az alakzatot megóvta, de a részleteket, így a feliratokat is letakarta.















Az eddig felsoroltak Búcsúszentlászló országosan és helyileg nyilvántartott és védett építményei.

További látnivalók:
Központi Park:
A falu központjában, a Faluház mellett és mögött húzódik. Díszcserjékkel, bokrokkal, fákkal beültetett terület, aprócska halastóval, kerti padokkal és asztalokkal, séta utakkal. Kellemes pihenést biztosít az ápolt gondozott környezet. Itt van elhelyezve a II. Világháborús emlékmű, és a 2. számú, helyi védettségű kőkereszt.






Pihenő Park:
A Nemessándorházára vezető út mellett, a templomot elhagyva, a híd után balra fordulva, a Szévíz partján található. Egykorú és hasonló jellegű a központi parkkal.
 



Labirintus:
A labdarúgó pálya és a Szévíz patak között különböző díszcserjékből kialakított „útvesztő”. Kellemes sétát biztosító, kikapcsolódásra alkalmas, szépen karbantartott, csendes terület.







Köztemető:
 

A Petőfi utca középtáján található kerítéssel, sövénytujával bekertelve. A falu az évszázadok folyamán körbe nőtte. Keletkezése a XVIII. század elejére tehető, amikor is a Kálvária dombi temetkezési hely kezdett szűknek bizonyulni. A temetőben tizenöt darab XIX. századi síremlék található, sajnos egyre inkább pusztuló állapotban. Némelyiken már a felírat sem olvasható, vagy mert az elemek lekoptatták, vagy az   egészet óvni kívánó kezek a feliratokra is juttattak a javító habarcsból. Érdekesség, hogy az elhunytak születési évét nem, csak az elhalálozáskor megért kort és a temetés idejét tüntetik fel.


 Síremlékek leírása
Az alább felsorolt sírok és síremlékek többsége a XIX. században második felében készült. A  házaspári, családi síremlékek készítési idejének meghatározásakor általában az elsőként elhunyt halálozási időpontja a mérvadó. A nyughelyek Kelet-Nyugat tájolásúak, a feliratok Nyugat irányba néznek (a kivétel jelezve).

1. számú: Három kőkereszt
Valójában síremlékek, erre utal a jobb szélsőn jól olvasható „Itt nyugszik” felirat. Magyarországon egyedülálló csoportosításban. A látható felirat maradvány alapján, egy családhoz tartozó személyeknek készültek. A középsőn egyértelmű az elhalálozás idejére utaló 1859-s évszám.
A többszöri szakszerűtlen javítgatás, a lemeszelések és természetesen az időjárás a feliratokat csaknem olvashatatlanná tette, a nem egy jó minőségű homokkőben

A bal oldali kőkereszt talapzat felöli részét az időjárás annyira kikezdte, hogy sürgős hiánypótlásra szorul, különben baleset veszélyessége miatt rövidesen le kell dönteni.




A Hármas Kereszt a 2011 évi  állagmegóvás után.







16. számú:
Elhelyezkedése:  temető É.-i részén, a Barátok sírkertje előtti területen található.
ZAEILER ELEONORA
SZÜL NOVEMBER 2 1784(?)
MEGHALT MÁRCIUS 14(?) 1841
BÉKE HAMVAIN(?)
A talapzat hátsó részén is van felirat, tisztítás után valószínűleg az is olvasható lenne.
A gúla rész függőleges repedések találhatok, tömítésük sürgős.
A fénykép a 2011 évi állagmegóvás után készült






3. számú:
Elhelyezkedése: az előbbitől Délre, néhány méterre.
A jó minőségű anyagból készült síremléket három személynek állították 1886 körül. A feliratok tisztítás után olvashatók lesznek. A síremlék az elmúlt több mint száz évben karbantartásra nem szorult, így festéssel sem rongálták.

A fénykép a lemosás és impregnálás után készült.





2. számú: Kőfeszület nőalakkal
Elhelyezkedése: a temetői kápolna D.-i oldala mellett.

Készítésének ideje, felállításának körülményei ismeretlenek. Formája, mintázata alapján késő barokk idejére, a XVIII. század végére tehető a keletkezése, közel egyidős lehet a temetővel. A rendszeres lefestés, meszelés az alakzatot megóvta, de a részleteket, így a feliratokat is letakarta. Korhű felújítására milliós nagyságrendű, érdemes lenne pályázni!








4-5. számú: 1848-as emlékmű
Elhelyezkedése: a ravatalozó D.-i oldala előtt.

Az 1- s síremlékekhez hasonló rossz állapotban van. A többszörös festékréteg nem csak az összes feliratot lefedte, hanem  a homokkő készítményt légmentesen lezárta, szellőzését nem biztosította. Az alulról felszívott nedvesség által elindított erózió több helyen dobja le a festéket, mállasztja a külső felületeket. Az utólag felszerelt 1848-49 feliratú tábla stílustalan, esztétikailag oda nem illő. A   lábazati rész a díszítő elemek(a süllyesztett köralakba foglalt Dávid csillag, a dárdát tartó ökölbe szorított kezek) alapján régebbinek tűnik a felépítménynél. Ennek készítési ideje összehasonlításos becsléssel a XIX. szd. második felére tehető.





Az emlékmű mögött ledőlt(valószínűleg az eredeti) gránit síremlék, a földbe beágyazódva. Készítésének ideje, stílusa megállapíthatatlan.













Az 1848-s emlékmű a 2011 évi állagmegóvás után:




Az emlékmű mögötti terület kitisztítása és kiásása után a ledöntött síremléknek tartott kőlapról kiderült, hogy talán a legrégebbi sír fedlapja. A felirata sajnos nem olvasható.










6. számú:
Elhelyezkedése: a főút jobb oldalán, az 1848-s emlékmű előtt, a 10. sorban.
Az egyik legjobb állapotban megmaradt síremlék. Következetes szemmel nézve, a felirat olvasható:
E SÍRHANT FEDI
HORVÁTH MIHÁLY
ORVOS ÚR HAMVAIT
KI ÉLT 78 ÉVET
NEJE
PIROVICS FRANCISKA
MÉLY FÁJDALMÁRA
1853BAN ELHALT

                                                                                                                                               












Síremlék a lemosás és impregnálás után












7.számú:
Elhelyezkedése: a temető déli felén a 12. sor magasságában, az Egyedi Jánosné(Montág Erzsébet), Buckó Jenő síremléke mögött.
Viszonylag fiatal síremlék érdekessége hogy kovácsolt vas. Az 1938-ban 98 éves korában elhunyt Kopcsándy Mihály nyughelyét jelöli. A rozsda már itt-ott megkezdte, de még jó állapotban van. Felirata keletre néz.







8. számú:
Elhelyezkedése: a temető déli részén, a 12. sorban helyezkedik el egy öreg tuja tövében.

A mérete alapján is látszik, hogy gyermek síremlék. A 10 éves korában elhunyt Kiss Terézia hamvait jelöli. Jó állapotban van, a Keletre néző felirat is olvasható.





 A síremlék a lemosás és impregnálás után








9. számú
Elhelyezkedése: a temető déli részén, a 7. sor első felében kell keresni.
Impozáns méretével kiemelkedik a többi közül. Jó minőségű anyagból készült, kisebb hiánypótlásra csak a kereszt szorul. A felirat egy része olvasható:
MIKLICS MÁTYÁS
SZÜL 1807 FEBRUÁR 6                                                     
MEGHALT 1863 JAN 16
NÉMET ANNA
NEJE SZOMORÚSÁGÁRA










10. számú:
Elhelyezkedése: a temető déli részén, a 11. sor második harmadában található.
Az 1877-ben elhunyt Porpáczy Ferencnek és nejének nyughelyét jelölő  síremlék jó állapotban van.











11. számú: Kőkeresztes síremlék
Elhelyezkedése: a temető déli részén, a 11. sor környékén.
A jó állapotú síremlék három személy nyughelyét jelöli, Az utolsó elhalálozott 1906-s évszámú.







12. számú: Kereszt torzó



Elhelyezkedése: a temető déli részén, a 9. sor környékén.
A kereszt régen letörhetett, maradványi a 17. sz. síremlék előtt a földbe ágyazva.. Rögzítése a talapzathoz a 2.sz. kereszthez hasonlóan fém kapcsokkal.
13. számú:
Elhelyezkedése: a temető déli szélén, a 20. sor magasságában, a síremlék előtt …..x….. méteres lebetonozott terület.

A síremlék az Eitler-Moód famíliának állít emléket, a formája alapján az állítási idejét a z 1900-s évek elejére becsülöm. A sírkőbe hat személy nevét vésték fel, a legkésőbbi évszám az 1891-s . Jó állapotban van.










14. számú:
Elhelyezkedése: a temető délkeleti részén, az 5. sor végén.

Porpáczy Ferenc és Lajos nevei    
 még jól olvashatók az 1900-ban
emelt síremléken. Viszonylag jó 
állapotban van.

















17. számú:
Elhelyezkedése: a temető délkeleti részén, a 4. sorban.
A feliratok olvashatatlanok. Formájában, alakjában nagy a hasonlatosság a 6. számú síremlékhez., de annál egyszerűbb díszítésű, anyaga gyengébb minőségű homokkő.
A talapzat előtt a fölbe ágyazódott kőkereszt darabok valószínűleg a 12. számú kereszt torzó részei.


15. számú:
Elhelyezkedése: a temető délkeleti részén, a 3. sor végén, az urnafal közelében.
Ledőlt, vagy inkább ledöntött síremlék. A zuhanás ellenére is épségben van, de felirata alig olvasható.



A síremlék a  lemosása és impregnálása után  feliratból szomorú családi tragédiára lehet következtetni.
Itt nyugszik
FAICS JÓZSEFNŐ
szül. Vatin Chrisztina két gyermekével
József és Sándorral
meghaltak 1871. november hó 11.-én

Áldás és béke
hamvaikra
Valószínűleg a  gyakori tűzvészek áldozatai lehettek. A Józsefnő  nem elírás, az akkoriban kezdett asszonyneveket írták így.


Zsidó temető:
A Széchenyi utcán Pölöske felé haladva, a Szili család házát elhagyva, jobbra fordulva, a Hetésbe vezető földút mellett lehet a nyomait megtalálni. A II. Világháború előtti népes zsidó közösség (amely nagyban hozzájárult a község kialakulásához és fejlődéséhez) temetkezési helyének gondozása(kaszálása) az önkormányzatra hárult. Néhány szép sírkő még ma is megvan.


 






Vasútállomás:
A település 1873-ban kapott vasútállomást. Az épület az un. Monarchia stílusú, az elmúlt másfél évszázadban is megtartotta formáját. Sajnos az ország többi kisállomásához hasonlóan, ráférne a felújítás.


Nincsenek megjegyzések: